Beszélgetés a rendet hagyó(gy)szerekről

Beszélgetés a rendet hagyó(gy)szerekről

Beszélgetés a rendet hagyó(gy)szerekről

2014. december 18-án a Józsi bácsi Szabadegyetem vendége Dr. Herczeg Andrea gyógyszerész, természetgyógyász volt. Ahogyan a meghívóban is említettem, Andrea egy nagyon különleges szemléletű gyógyszerész, aki az akadémikus orvoslás tudományos eredményeinek tiszteletben tartásán túl a páciensei gyógyulása érdekében számos, alternatívnak nevezett terápiás és a természetgyógyászat körébe tartozó módszert is megtanult.

Andreával több Új Medicinás / Germán Gyógytudományos és Recall Healing tanfolyamot ültünk végig együtt, én mint lelkes nebuló, aki a saját életének kibogozásához keres újabb összefüggéseket és felismeréseket, Andrea pedig mint az örök doktorandusz hallgató, aki 2 évtizednyi szakmai munka után is a szellemi-lelki-testi működésünk holisztikus gyökereit igyekszik minél részletesebben kibogozni, hogy a megszerzett ismeretekkel a patikában, ahol dolgozik, egyre több embernek segíthessen a belső erőt felébreszteni az öngyógyító folyamatok beindításához. Dr. Herczeg Andrea egy csupaszív, segítőkész ember hatalmas tudással, megéri végighallgatni ezt a közel 2 órát, mert sok Mari néninek és Józsi bácsinak is könnyen érthető analógiával magyarázza el az EGÉSZségünk működését.

A tudomány felfedezései természetesen nagyon sokat tudnak támogatni bennünket akut problémák megoldásában, nekem mégis az a tapasztalatom, hogy a hosszú távú EGÉSZségünk elsősorban azon múlik, hogy a velünk történő eseményeket ott bent, a lelkünk mélyén (ahol az igazság lüktet) hogyan éljük meg.

Beszélgetés a természetes szülésről

Beszélgetés a természetes szülésről

Beszélgetés a természetes szülésről

2014. november 6-án a Józsi bácsi Szabadegyetem rendezvényén Vass Gabriella szülésznő volt a vendégem. A természetes, vagy más néven békés, háborítatlan szülés és születés csodájáról beszélgettünk. Saját gyermekem Gabi segítségével, teljesen természetes körülmények között – ám mégis egy budapesti kórház elkerített békés szegletében – született 1,5 évvel ezelőtt. Az élmény nagyon meghatározó volt számomra, és ennyi idő elteltével a gyermekem csodás lelki fejlődését figyelemmel kísérve úgy érzem, hogy a világra érkezése minőségének ehhez sok köze van. Persze akkor lenne ez a megállapítás igazán hiteles, ha  lenne összehasonlítási alapom, de a józan paraszti eszem mégis azt mondja, hogy ez bizony így vót jó. (Gabinak elég sok összehasonlítási alapja van és ő is így gondolja. 🙂 )

A mai Magyarországon ez a természetes szemlélet még gyerekcipőben jár, ezt Geréb Ágnes esete kapcsán is láthattuk, hallhattuk 2012-ben, ugyanakkor történt előrelépés bizonyos téren, hogy ti. az otthonszülésnek már van szabályozott, jogi háttere. Ez jó. Mindazonáltal a munka még hatalmas. Egy szellemileg és lelkileg (+ testileg) EGÉSZséges társadalom felneveléséhez nagyon sok apró lépés szükségeltetik, s ezek között olyan paradigmaváltásra is szükség van, mint a szülés és születés körülményeinek megváltoztatása, és a sok esetben feleslegesen medikalizált, orvosi beavatkozások felülvizsgálata. Hallgasd szeretettel az alábbi több, mint 2 órás beszélgetést és ha értéket látsz benne, add tovább! Köszönöm, köszönjük!

Szeretném még egyszer felhívni a figyelmedet a fenti videó végén is beharangozott Mikroszülés c. filmre, melyet minél szélesebb körben szeretnénk Magyarországon bemutatni nyilvános vetítések alkalmával. Ha úgy érzed, hogy szívesen részt vennél egy vetítésen, tudasd velem!

Németország életszínvonala 6 év alatt?

Németország életszínvonala 6 év alatt?

Németország életszínvonala 6 év alatt?

Nem, a címben feltett kérdés nem költői, és nem Ausztria jelenlegi helyzetéből indulunk ki. Természetesen nem állítom, hogy reális esélye lenne Magyarországnak elérni a gazdasági szempontból legmeghatározótt európai ország életszínvonalát, azonban arról, hogy ez mégis miért nem tud megvalósulni, és hogyan tudnánk tenni azért, hogy mégis közeledjünk eme nemes cél felé, érdemes morfondírozni egy sort.

2014. december 4-én a következő Józsi bácsi Szabadegyetem rendezvényen pont ezt fogjuk tenni.

Annyit előre elárulok, hogy a megoldókulcs a vásárlási szokásaink megváltoztatásában, megfelelő támogatottság esetén pedig közösségi pénzek létrehozásában keresendő. Jóllehet ez utóbbi nem lenne szükséges megfelelő tudatosság, és felelősségvállalás mellett, de nemzeti szinten erre szerintem nem lehet számítani a közeljövőben, ezért érdemes lesz röviden megismerni a közösségi és helyi pénzek értékmegtartó és munkahelyteremtő erejét is.

Évekkel ezelőtt egy kis magyar csapat úgy döntött, hogy ennek az értékrendnek a megismertetésére előadásokat terveznek, így jött létre az Országos Helyi Pénz Konferencia rendezvénysorozat, melynek egyik illusztris vendége 2011-ben a belga pénzügyi és gazdasági szakember Bernard Lietaer volt. Egyedülálló tudása ellenére Mr. Lietaer fejében lévő kincsre kevesen voltak kíváncsiak állambácsi oldaláról (a lelkes érdeklődők persze több százan voltak), a televízió stúdiók közül is csak az Echo TV-t érdekelte a téma. Aki lemaradt volna róla, annak itt van egy kis emlékeztető:

Mr. Lietaer több sikeres közösségi – kiegészítő – fizetőeszköz bevezetését megvalósította C3 elnevezésű rendszerével (több dél-amerikai országban!), s ezek eredményeként sok ezer munkahely keletkezett, ő ugyanis hamar rájött arra, hogy a munkanélküliségi mutatók mérése helyett pénzteremtési és pénzmegtartási megoldásokon érdemes gondolkodni, hiszen munka lenne bőven, csak az ellenszolgáltatás kifizetéséhez egy olyan elszámoló eszköz kell, amit az emberek egy népesebb csoportja elfogad. (…és ami egyébként egy adott közösségen belül jelentős többletértékkel bír mindenki számára!) Ha jobban belegondolunk, két, egymás felé bizalommal forduló ember között egy olyan papírfecni, amelyikre az van írva, hogy “10 órát dolgozom neked” többet ér, mint egy hivatalos 2000 Ft-os. Ráadásul egy ilyen cetli inflációmentes és addig érvényes, amíg a kibocsátó életben van. 🙂

Visszatérve a Józsi bácsi Szabadegyetem rendezvényére, az est vendége Bódis Krisztián barátom lesz, aki az említett “kis magyar csapat” vezetője, az azóta megalakult Hungaropiac szervezője, a 100 000 munkahely program (nem elírás) zászlóvivője. Krisztián Magyarország gazdasági felemelkedésén egy rendkívül egyszerűen érthető és alkalmazható módon tevékenykedik, ennek lényegét az este folyamán egy interaktív közösségi játékon keresztül is meg fogjuk tudni tapasztalni.

Ha van időd és szeretnél egy picit a pénz működésével, működtetésével kapcsolatban is egy új, izgalmas nézőpontra szert tenni a gyakorlatokon keresztül (vagyis nem elmélkedések által!), várunk nagy szeretettel!

Az organikus közösségalkotás művészete – III. rész

Az organikus közösségalkotás művészete – III. rész

Az organikus közösségalkotás művészete – III. rész

Szeptember 25-én nagyon párbeszédesre és gyakorlatorientáltra sikeredett a Borsi Móni által vezetett emberi kapcsolataink és konfliktusaink című rendezvény, mely a szellemi, gondolati szféra után az érzelmeink és a szociális szféra kérdéseit igyekezett körbejárni. Némi elméleti megközelítés után többnyire a bennünk lévő valódi érzelmeket, a saját magunkkal és másokkal szembeni őszinteséget, tükrök felismerését tesztelte Móni, sokak számára komoly felismeréseket eredményezve ezzel.

Volt olyan fantasztikus visszajelzés, hogy pl. az egyik résztvevő hosszú évek kibogozásra képtelen konfliktusának gyökerét ismerte fel az elhangzott példák által (és így a rendezvényt követő éjszaka alig aludt valamit), de olyan szakmai vélemény is elhangzott felém, hogy azért ehhez a fajta kvantumugráshoz – amit egy jól irányzott tükör okoz – kell némi előképzettség az önismeret útján, különben ennek hiányában könnyedén „dobható egy hátas”. Reméljük azért nem dobott senki hátast, bevallom én imádom az „arcba mondó” kritikákat, mert ahogy mondani szokták „csak az fáj, ami megérint” (vagyis ami egyébként is bennem van, viszont úgy teszek, mintha nem lenne). Íme néhány dia, mely az elhangzottak elméleti oldaláról mesél:

2014. Október 9-én az Organikus Közösségalkotás Művészete c. morfondírozósorozat harmadik, s egyben befejező része következik, mégpedig a fizikai világunkhoz leginkább kapcsolódó gazdasági szféra, a PÉNZ területe, ami egyéni szinten az emberi AKARAT szintjének felel meg.

Vajon hogyan működik bennünk az, hogy AKARUNK valamit, ahelyett, hogy egyszerűen SZERETNÉNK azt? Lesz-e különbség a végeredményben és ha igen, milyen mértékű? Ha megfelelő módon AKAROK valamit, vajon a PÉNZ is másképp „érkezik” hozzám? Milyen hatása van egy vezető AKARATÁNAK és PÉNZhez kapcsolt érzéseinek / érzelmeinek az általa irányított szervezet GAZDASÁGI SZFÉRÁJÁRA? Milyen hatása van a PÉNZhez kapcsolt viszonyomnak a személyes BOLDOGulásomra?

Amikor gyerek voltam, sokat hallottam a tanáraimtól, szüleimtől, hogy ne azt mondjam, hogy ezt vagy azt AKAROM, hanem mondjam azt, hogy SZERETNÉM. Ezzel ugyanis elveszem a közlés egós élét viszont a szándék egyértelmű, de szelíd kifejezésével egy sokkal pozitívabbnak és rokonszenvesebbnek tűnő érzelmet tudok kifejezni. Az akaratos emberek – mondani szokták – nagyon idegesítők és fárasztók tudnak lenni, de vajon biztos, hogy azzal van-e a baj, hogy ők akarnak, s nem azzal, ahogyan és ami miatt akarnak? Ha megnézzük a világtörténelem vívmányait, a megfelelő szellemi és érzelmi alapokon túl komoly AKARÁS kellett ahhoz, hogy azok létrejönnenek. Pusztán vágyni valamire és álmodozni minden jelentős terv alapja, azonban kevés a megvalósításhoz. Ha az igazi forrás nem AKAR megnyilvánulni, csak pusztán SZERETNE, akkor abból nagyon sokszor nem lesz semmi.

Meggyőződésem, hogy simán lehet – és bizonyos szinten kell is akarni – de mindezt éber módon szabad megtenni, vagyis tisztában kell lennem azzal, hogy a szándékaim következetes végrehajtása milyen indíttatásból fakad, annak milyen hatása van másokra, a világra, s hogy mindez a környezetemhez már a célhoz vezető úton (hiszen az út a cél, ill. annak minősége!) is hozzátesz, vagy bizonyos területen mások energiájának elszívásából keletkezik csak előrehaladás? Talán ha ilyen szempontok is benne lennének a jövő építésének politikai és gazdasági döntései mögött, talán kevesebb fájdalom lenne a “fejlődés” során.

Persze az október 9-i morfondírozással nem csak ebbe a filozófiai irányba akarunk elmenni, hanem olyan gyakorlati példákba is belenyúlunk, amelyek megmutatják számunkra, hogy mennyi mindenre képesek VAGYUNK, ha felismerjük a saját, velünk született, teremtő AKARATUNKAT. Az organikus közösségalkotás művészetének hármas képletében a gazdasági, pénzzel-akarattal kapcsolatos témakör az emberiség jelenlegi tudatszintjéhez leginkább közelálló (és így a legtöbb figyelmet érdemlő) szférája, hiszen a szellemi-gondolati és szociális-kapcsolati szférákkal az nem csak, hogy megfelelő egyensúlyban nincsen, hanem a mai modern világ istenévé vált a mindenen átgázoló profithajhászat és ahhoz, hogy ez változni tudjon, AKARNUNK kell megérteni ennek mögöttes okait. 🙂

Amennyiben szeretnél egy kicsit éberebb, szeretetteljesebb módon akarni és megfelelő tudatossággal viszonyulni a pénzhez, gyere el október 9-én 18:00 órától és gondoskodunk róla, hogy kapj néhány rendszeresen alkalmazható gyakorlatot az eszköztáradba! (Ha a korábbi alkalmakat elmulasztottad, az se tartson vissza, minden úgy lesz hangszerelve, hogy azok számára is izgalmas legyen a találkozó, akik az első 2 alkalmon nem vettek részt!)

Erről a rendezvényről nem készült felvétel.

Az organikus közösségalkotás művészete – II. rész

Az organikus közösségalkotás művészete – II. rész

Az organikus közösségalkotás művészete – II. rész

Az organikus közösségépítés művészetébe szeptember 11-én pillantottunk bele először, a szellemi-gondolati szféra működéséről morfondíroztunk egy nagyot. Szerintünk jól sikerült a rendezvény, a visszajelzések jelentős része is ezt igazolta, ugyanakkor voltak kritikus hangok is az értékelő lapokon, amelyeket nagyon köszönünk. („Az igaz barátok mindig jó dolgokat mondanak rólad a hátad mögött, de szemtől-szemben ha szükséges, rendesen kiosztanak!” 🙂 ) Többen morfondírozás elnevezés alatt egyszerűen másra számítottak és teljes joggal!

Bevallom nektek, hogy „össznépi” morfondírozást kialakítani sokkal nehezebb, mint gondoltam. Tapasztaljuk mindannyian, hogy ha egy társaságban többen beszélgetnek egymással, mint kb. 5-6 ember, akkor előbb-utóbb klikkesedés alakul ki és hangzavar. Egy előadásszerű közös beszélgetés persze más tészta (is lehet), ilyen esetben azonban mindenképpen szükséges egy vezető-moderátor (vagy előadó), aki a rendezvény menetét és témáját irányítja. Ezt lehet úgy is csinálni, mint ahogyan a riporterek teszik, és úgy is, hogy minden alkalommal egy központi témát dolgoz fel a moderátor/előadó, aki vagy egy meghívott vendég, vagy én vagyok (ilyen is előfordul majd rövidesen). Mivel úgy képzeltem el a JB Szabadegyetem megalapításakor, hogy a bejegyzéseimhez hasonlóan érdemes lenne minden alkalommal egy központi témát körbejárni és azzal kapcsolatban beszélgetni és felismerésekre jutni, ezért most úgy érzem, hogy ennek a legjobb módja a workshop-szerű szerkezet. Ez annyit jelent, hogy a téma kulcsüzenetein végighaladva a témavezető megáll adott pontokon, és a közönség bevonásával, a személyes tapasztalatok megosztásával kapcsolódunk az elhangzottakhoz. (Mivel az egész élet egy nagy változás-folyamat, ezért elképzelhető, hogy lesznek olyan rendezvények, ahol tényleg a nyílt beszélgetéseké lesz a főszerep, de így az alapozásnál úgy gondoltam, hogy ez lenne a helyes út.) Amint megértettük a belső és külső világunk emberközpontú működésének alapjait, már nagyobb lesz a közös nevező.

Hogy 2014. szeptember 11-én miről morfondíroztunk, arról álljon itt néhány dia, melyek magukért beszélnek. A képek alatt pedig a folytatásról…

SZ3T Alapok 01 Blogba

SZ3T Alapok 02 Blogba

SZ3T Alapok 03 Blogba

SZ3T Alapok 04 Blogba

SZ3T Alapok 05 Blogba

SZ3T Alapok 06 Blogba

Ahogy a diákból is látszik, az ún. hármas tagozódás (szellem-lélek-test és annak megannyi „leképeződése”) életünk minden területén jelenlévő, ezért ha szeretnénk kereknek érezni a valóságunkat, ezekre oda kell figyelnünk, hogy kongruenciában (=egymással összeillő módon, harmóniában) legyenek önmagunkban és az általunk teremtett külvilágban egyaránt. Ha bármelyik „alul-” vagy „túlműködésben” van, az egyensúly felborul. Az első hely, ahol rendet kell tennünk mindig a szellemi szint, hiszen a fizikai világunk a szellemi világunk materiális leképeződése „csupán”… Amint fent, úgy lent.

A szellemi-gondolati „feladatok” átbeszélése (=a külvilág „morcos arca” mindig megmutatja, hogy önmagunkban hol vannak fals kivetítések és önhazugságok) után a lelki, szociális szféra működéséről fogunk beszélgetni egy jót a következő alkalommal. A lelkivilágunk, azon belül is az érzelmeink működését a konfliktusainkon keresztül közelítjük majd meg, mert az a „legjózsibácsisabb” aspektus.

Ki ne ismerné azt az érzést, amikor a lélekben dúló háború a mindennapok vágyott pozitív hangulatát akaratunk ellenére(!) tönkreteszi, de még az életünk céljainak megvalósítására nézve is akár komoly romboló hatással lehet? Ki ne szeretné úgy élni az életét, hogy a sokszor lélekrombolónak tűnő ego-harcok egyre kevésbé forduljanak elő és lehetőleg minden pillanatot a létezés csodájaként éljük meg?

Egy embert biztosan ismerek, aki ezt szeretné. 🙂

A Józsi bácsi Szabadegyetem meghívott vendége Ille Józsi barátom kolléganője, a téma igazi szakértője, Gergelyné Borsi Mónika lesz, aki évtizedes tapasztalatát 2 órába sűrítve, humorral fűszerezve, ugyanakkor nagyon mélyen futó érzelmeket „megbizergálva” szembesít majd bennünket saját emócióink forrásával. A múltkor 3 órát beszélgettem Józsival és Mónival, meglátásom szerint igen hatékony eszköztárral érkezik hozzánk Móni, így öröm lesz a felismeréseket megtapasztalni! (A jelentkezők legkésőbb az előadást megelőző napon megkapják a beszélgetés lényegéről született írásos anyagot, mely megfelelő módon felkészít a csütörtöki témára!)

Szerintem érdemes rááldozni ezt a 2 órát, ha van kedved és időd egy izgalmas lelki utazáshoz! Várunk nagy szeretettel! 🙂

Erről a rendezvényről nem készült felvétel.

Az organikus közösségalkotás művészete – I. rész

Az organikus közösségalkotás művészete – I. rész

Az organikus közösségalkotás művészete – I. rész

A Józsi bácsi Szabadegyetem következő összejövetelén tovább folytatjuk a múltkor elkezdett Forrás témát, ez alkalommal azonban azt fogjuk megvizsgálni, hogy az egyéni indíttatásból fakadó forrás lét hogyan változtatja meg a környezetet és az emberi közösségeket.

Ha nem szeretnél olvasgatni és van 4,5 perced, akkor itt a lényeg:

Ha szeretnéd elolvasni is, hogy miről lesz szó, akkor pedig íme:

Aki a történelem társadalmi változásait picit is követi, annak számára egyértelműen látszik, hogy az évszázadokkal és évezredekkel ezelőtti – sok esetben külső kényszerből fakadó – közösség-szemléleltű életet a XX. században egyre inkább az individualizmus szelleme kezdte áthatni, melynek egyenes következménye lett a ma már oly népszerű önmegvalósítás, mint személyes „életcél”.

A változás „pikantériája” (ha lehet így mondani) mégis az, hogy az individuális szinten önmagukat megvalósító emberek egy idő után rájönnek, hogy az örömben megélt élet lényege az emberi kapcsolatok és közösségek energiájában történő megmártózás, magyarul hiába valósítom én meg önmagamat (akár mindenkitől függetlenül is), a boldogság megéléséhez igényem van arra, hogy ezt a belső forrást végül egy hasonlóan gondolkodó embercsoporttal is meg tudjam osztani. Lásd az internet névtelenségében szövegelő „individulális Józsi bácsi” és a belőle kinövő „szabadegyetemet megszervező Józsi bácsi” kettőségét. 🙂

Ennek a folyamatnak vannak nagyon érdekes és értékes lépései, s az este folyamán röviden ezt fogjuk kibontani, majd az előadók és a részvevők kérdéseiből fakadóan a személyes példákon is morfondírozunk egy jót.

Hogy mire jó ez az egész?

Amint válaszokat kapunk arra, hogy mitől érdemes adott közösségekbe tartozni és meglátjuk, hogy az ember érzelmi folyamataiban hogyan is működik maga a forrás, azonnal képessé válunk felismerni, hogy mikre és kikre érdemes időt fordítani MOST (és mikre / kikre csak később). Az élet minősége egy nagyon érzékeny idő-menedzsment függvénye, ezért nem árt, ha tisztában vagyunk a játékszabályokkal.

Ha ráérsz és érdekel a téma, várunk nagy szeretettel és mosollyal!

A rendezvényről nem készült videó felvétel, csak egy rövid hangfelvétel: